Eredetileg angolul íródott, az OpenAI fordította.
Szavak az óceán felett: Őszinteség határok nélkül
Magyarországon élek, Pécs városában. Mozgáskorlátozott ember vagyok, és bár van egy mopedem, amivel ha akarok, el tudok jutni a város különböző pontjaira, nem ez a prioritásom. A világ távoli részei érdekelnek. Korábban próbáltam barátokat találni más platformokon és közösségi oldalakon, de csak falakba vagy csalókba ütköztem. A Slowly-n azonban végre megtaláltam azt a stabilitást és biztonságot, amit kerestem, és itt tudtam igazán elmerülni az ázsiai kultúrában, amely a legközelebb áll a szívemhez, mivel őket szeretném a leginkább megismerni. Még csak két hónapja vagyok itt, de ez az időszak intenzívebb volt, mint az elmúlt néhány évem együttvéve. Itt az emberek nem az állapotomat látták meg először, hanem a gondolataimat és a lelkemet.
Bár sok emberrel levelezek Amerikától Afrikán át Európáig, és valamiért mindenki fontos, számomra a legmeghatározóbb pont továbbra is a Fülöp-szigetek maradt. Sok ázsiai országgal próbálkoztam, és van egy nagyon kedves tajvani partnerem is, aki az első komoly kapcsolatom volt itt, de egy Fülöp-szigeteki hölgynél volt az, ahol igazán „megálltam”. Ő volt az első külföldi ember az életemben, aki – annak ellenére, hogy teljesen idegen volt – olyan biztonságérzetet adott, hogy meg mertem nyitni előtte a lelkemet és a legmélyebb gondolataimat. Amikor küldött egy fotót magáról és a családjáról, az egy olyan mély köteléket indított el, amely azóta is tart. Ez a kapcsolat erőt ad a magányos estéken, még akkor is, ha tudom, hogy egy ilyen távkapcsolatban az érzések nem mindig egyenlőek mindkét oldalon.
Nem szeretem az üres csevegést. Amikor írok, százezer karakterrel teszem, mert hiszem, hogy csak így lehet átadni a valóságot. Megosztom a zenémet és a legmélyebb érzéseimet, mert tudom, hogy valahol a világ túloldalán talán pont ezek a szavak segítenek majd valakinek. A gyűjteményemben már megvan az összes digitális lábnyom, ami bizonyítja, hogy lélekben már az egész bolygót bejártam. Számomra a Slowly nem játék, hanem egy hely, ahol végre az lehetek, aki vagyok: egy őszinte ember, aki nem fél megmutatni az érzéseit, és készen áll arra, hogy támogasson másokat, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén élnek.
