Gil nagyon sok energiát fektetett abba, hogy velünk legyen, és a munkája ellenére sok időt ránk szánt, és elvitt minket Querétaro szülővárosába mindenféle szép helyre, ahová nélküle sosem jutottunk volna el.

Olyan embereket találtam, akik szavaikkal megváltoztatják a világképemet, utazásra hívnak anélkül, hogy elhagynám a helyemet...

Ez az egyedülálló platform átlépi a határokat és nyelvi korlátokat, különböző háttérrel rendelkező embereket hozva össze...

Ugy érzem magam, mint egy régi barát, aki vágyik a másik társaságára, és aki végül újra találkozott egy hosszú idő után.

Hálás vagyok neki, hogy megmutatta Olaszország azon részét, amit nem láthatsz a képeken, azt a részt, ami a szívből fakad.

Imádkozom és remélem, hogy útjaink hamarabb, mint később újra keresztezik egymást.

Az ember mindig akkor és ott talál a lelki társára, amikor és ahol a legkevésbé számítana rá...

Csak nyugodtan, a legjobb barátokat nehéz megtalálni, mert megéri várni rájuk.

Igyekszem ezúttal nem rohanni, és időt szakítani magamra.

Ismerj meg új kultúrákat és gondolkodásmódokat, és tudd, hogy szavaiddal életeket változtathatsz meg.

Oroszországi tanárokkal vitattam meg a Szovjetuniót és az ortodox egyházat, afrikai diákokkal és művészekkel a posztkolonializmust és az újkori építészetet, közös történelmet...

Csak a harmincas éveim elején diagnosztizálták nálam az autizmust, így évekig állandó szorongás és frusztráció volt bennem, amiért nehezen tudtam kapcsolatot teremteni másokkal.