Felhasználói történetek
Levelezőtársak, akiket csak a Slowlyn ismerhetsz meg
Igazán varázslatos nap volt!!! Szavakkal le sem lehet írni azt az örömöt, amit akkor éreztünk, amikor végre személyesen is találkozhattunk.
Több tucat videóhívásunk volt már, de látni őt a képernyőn kívül, először, teljesen más volt. Mintha a telefonom nem tudta volna befogadni a „teljes verzióját”.
És íme, az én „vakmerő” álmom valóra vált! Két napot együtt töltöttünk az utam során. Az ő társaságával egy másfajta Japánt tapasztalhattam meg, és mélyebb interakcióba léphettem egy helyi emberrel.
Végül, azokban a pillanatokban, amelyek egy egész életig tartottak, elém ért, én megöleltem, és odaadtam a levelet.
Az idő olyan gyorsan telt el, hogy úgy érzem, mintha visszatértem volna abba a pillanatba, amikor először találkoztunk és megöleltük egymást. Megöleltük egymást és sírtunk.
Aztán ajándékoztál nekem egy repülőjegyet, és miután 800 kilométert repültem, végre személyesen is megismerhettelek.
Körülbelül 5, talán már 6 éve kezdtünk el beszélgetni, és mindössze 2 hete repültem át, hogy először találkozzak vele rendesen.
Három nappal az első levelünk kétéves évfordulója után valami hihetetlen történt: személyesen találkoztunk.
Ella és Jessica 15 évesen ismerkedtek meg a Slowly-n keresztül. Három évnyi levelezés után, 18 évesen 3 700 mérföldet utaztak, hogy személyesen találkozzanak – és most a következő találkozójukat tervezik 2026-ra.
Van egy szép emlékem a barátságról – az, amikor három évnyi levelezés után találkoztam a levelezőtársammal.
Gil nagyon sok energiát fektetett abba, hogy velünk legyen, és a munkája ellenére sok időt ránk szánt, és elvitt minket Querétaro szülővárosába mindenféle szép helyre, ahová nélküle sosem jutottunk volna el.
Ugy érzem magam, mint egy régi barát, aki vágyik a másik társaságára, és aki végül újra találkozott egy hosszú idő után.
